B

Bedlington terrier

Története

A bedlington terrier már több száz éve létezik, kinézetre bárányformájú, tehát jelentősen eltér a többi terriertől. Feltehetően a dandie dinmont őse, de lehetséges, hogy a whippettel keresztezték, hogy növeljék vadászképességét. Magas és elegáns terrier, hosszú lábakkal, hosszú nyakkal és ív alakú ágyékkal. Kiállításon először 1869-ben jelent meg, de a múlt században csökkent a népszerűsége.

Fajta jellemzők

Méret: 38-43 cm magas, 8-10 kg súlyú.

Élettartam: 14-15 év.

Azonosító jegyek: Keskeny koponya, hosszú, vékonyodó állkapoccsal. Fehér, selyem csomó a fejtetőn. Kicsi, mélyen ülő szemek. Alacsonyan eredő fülek, a csúcsán fehéres, selymes rojttal. Hosszú, mély nyak. Egyenes mellső és izmos hátsó lábak. Mély mellkas. Hosszú, nyúlszerű lábfej. Alacsonyról növő farok, amely a tövénél vastag. Vastag, göndörödő bunda. Színe májszínű, homok vagy kék, esetleg cserszínű foltokkal.

Jelleg: Élenk, erős vadászösztönnel.

Háziállatnak való alkalmassága: Gyakori szellemi és testi ösztönzésre van szüksége. Ha feldühítik, tele van elszántsággal, emellett jó őrző-védő.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d0/Bedlington_Terriers.jpg


Belga juhászkutya

Leírás

A belga juhászkutya elegáns, arányos, közepes méretű kutya. A harmonikus felépítése és fenséges testtartása elegáns megjelenést biztosít. Önálló kutya, az idő során megszokta a szabadban való életet, ellenálló a zord és gyakran változó időjárással szemben. A belga juhászkutya felépítéséből adódóan figyelemreméltóan gyors. Rendkívül nagy mozgásigénye van. Eredeti munkájából adódóan képesnek kell lennie egész nap a nyájat őrizni a támadóktól. Kitartó és bátor védelmezője a gazdájának és az egész családnak. Nagyon éber és kíváncsi fajta. Akit ismer és szeret, ahhoz nagyon lojális, de idegenekkel szemben meglehetősen tartózkodóan viselkedik.

Történet

Már a XVIII. század végén megtalálható volt Belgium területén számos különöző típusú és szőrzetű juhász- és terelőkutya. Hogy ebbe az össze-visszaságban "rendet teremtsenek", pár lelkes kynológus elhatározta különböző ajták elhatárolását/kialaktását. A csoport vezetője professzor A. Reul volt, a Curegehm-i állatorvosi iskola docense. Ő tekinthető a fajta kialakítójának, de legalábbis az irányelek első meghatározójának. 1891 szeptember 29-én megalakult a Belga Juhászkutyaklub, és még ugyanebben az évben, november 15-én prof. A. Reul megszervezett egy találkozót, ahol 117 kutya jelent meg a gazdáival. Az elkövetkezendő években végbenet egy erős szelekció, ahol csak a típusos, erős wesen-ű kutyákat vonták be a modern Belga juhászkutya megteremtésébe.

Szőrzet

Groenendeal: A fejen és a fül külső részén a szőr rövid. A mellső lábak hátsó felén zászlószerű szőrzet található, a hátsó lábakon, a comb felső részén vastag szőrből álló "nadrág" van. A nyakon és mellkason levő hosszú egyenes szőr sörényt alkot. A test többi táján hosszú egyenes szőr található. A groenendeal színe fekete, de a mellkason és a mancsokon kis fehér folt megengedett, de nem preferált.

Tervueren: A szőrzet általános leírása megegyezik a groenendeal-ével. A tervueren alapvető színe azonban vöröses-barna, fekete tűzéssel (charbonage) és a fejen fekete maszkkal.

Malinois: A fejen, a fül külső részén és a végtagokon alsó részén a szőrzet nagyon rövid. A combok felső részén enyhén zászlós szőrzet található. A szőrzet kicsivel lehet hosszabb a nyaki részen és a farkon. A malinois is vörösesbarna színű és fején fekete maszkot visel.

Laekenois: A laekenois szőrzete bozontos és durva, szinte mindenhol 6cm hosszúságú. A szem- és fartájon nem lehet hosszú. Az alsó állkapcson kis szakáll található, ami durva és kemény. A szőrzet színe a barna minden árnyalatát felveheti.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/71/Fang-sitt-040728.jpg


Groenendael

A Groenendael a négy Belga juhászkutya egyik legnépszerűbb tagja. Az FCI által kiállított standard '(15. számú)' mind a 4 típusra ugyanaz, csak szőrminőségben különböznek. A "gröni" szőre fekete és hosszú. Az AKC (Amerikai kennek club) külön fajtaként kezeli a belga juhászokat, de csak hármat ismer el közülük, a Laekenoist nem.

Küllem

Elegáns megjelenésű, harmonikus felépítésű, középtermetű eb. Kvadratikus testfelépítésű, száraz és plasztikus izomzattal. A fej magasan tartott. A kanok és a szukák közötti méretkülönbség jelentős. A kanok marmagassága 62 cm, a szukáké 58 cm. (lefelé 2 cm, fölfelé 4 cm a tolerancia.) A súly a kanoknál 25–30 kg, a szukáknál 20–25 kg.

Szőrzet

A szőr rövid a fejen, valamint a lábakon könyöktől lefelé.A test többi részén a szőr hosszú, egyenes és fényes, egyszínű fekete. A nyakon hosszabb, mint a hátakon, a farokon zászlót alkot. A kanokon átlagosan hosszabb a szőr, mint a szukákon.A groenendael mindig koromfekete,de a mellkasán és a lábujjain fehér foltokat viselhet.

Vérmérséklete

A groenendael és a belga juhászkutyák energikusak,élénkek,érzékenyek és éberek.Kitartóak,értelmesek és okosak,szeretnek dolgozni és nagyon ragaszkodnak a gazdájukhoz.Igen figyelmesek,s szükség esetén meggyőző módon védelmezik a családjukat és azok tulajdonát.Ha a kutyák már kicsi koruktól kezdve megfelelő tapasztalatokat szereztek,nem jelenthet gondot számukra a más kutyákkal,a macskákkal vagy egyéb háziállatokkal való együttélés.A gyerekekkel is remekül kijönnek.Az idegenekkel szemben kissé félénkek és óvatosak.Nem kedvelnek mindenkit,de a család barátait lelkesen üdvözlik.

Megjegyzés

Nevét egy belga kastélyról, Grönendael-ről kapta, és egy bizonyos nicholas Rose tenyésztette ki ezt a típust. A Holland juhászkutya erre a A Második Világháborúban szanitéckutyaként és vöröskeresztes ebként is szolgált. Különösen szoros rokonságban áll a Tervueren-nel, olyannyira, hogy egy alomban kétféle kiskutya is születhet. Az Agility versenyeken különösen eredményes a Tervuerennel együtt, a maxi kategóriában szinte mindig belga a befutó (ha nem egy magasabb Border collie.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/36/Belgian_Groenendael_600.jpg


Malinois

Leírás

Egy kissé emlékeztet a német juhászkutyára. Feje erőteljes, de nemes vonalú. Szeme sötétbarna, füle feláll. Törzse erőteljes, izmos, téglalap alakú. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak, jó csontozatúak. Farka hosszú, a csánk alá ér, a végét egy kissé visszahajlítva tartja. Szőrzete rövid, a nyakán gallért, a farkán zászlót alkot. Bundája feketével tűzött vörös színű.

Eredete

Belga fajta. Standardját 1880 és 1890 között rögzítették.

Tulajdonságai

A fajta figyelmességéről, kitartásáról, bátorságáról, szívósságáról, munkakedvéről, értelméről és intelligenciájáról ismert. Igen hűséges és kiváló házőrző. Szükség esetén igen meggyőző módon védelmezi családját és annak tulajdonát. Ez az eleven, tüzes kutya hajlamos arra, hogy hatalmaskodó módon viselkedjen. Nagyon kötődik a gazdájához. A malinois általában jól kijön a gyerekekkel. Néha kissé domináns módon viselkedik a többi kutyával szemben. Ugyanez érvényes a macskákra és többi háziállatra is; de ha a kutya kicsi kölyökkorától kezdve együtt él ezekkel, akkor a későbbiekben sem lehet gond. A család barátait kitörő lelkesedéssel üdvözli, más helyzetekben azonban a körülményeknek megfelelően viselkedik.

Alkalmazása

Terelőeb, s egyúttal félelmet nem ismerő őrző-védő. Az I. világháborúban a tervuerennel együtt hadikutyaként vált híressé: a sebesültek felkutatását nagy elszántsággal, gyorsasággal, eredményesen végezte. Sportkutyának, testőrnek is kiváló.

Méretei

Marmagasság: kan 62 cm, szuka 58 cm Testtömeg: 24–28 kg

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/79/Belgian_Shepherd_Malinois_grass_portrait.jpg


Tervueren

Szőrzet

A tervueren szőrzete általános leírása megegyezik a groenendaelével. A fejen és a fül külső részén a szőr rövid. A mellső lábak hátsó felén zászlószerű szőrzet található, a hátsó lábakon, a comb felső részén vastag szőrből álló "nadrág" van. A nyakon és mellkason levő hosszú egyenes szőr sörényt alkot. A test többi táján hosszú egyenes szőr található. A tervueren alapvető színe azonban vöröses-barna, fekete tűzéssel (charbonage) és a fejen fekete maszkkal.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/99/Tervueren.jpg


Bergamói juhászkutya

A bergamói juhászkutya (Cane da pastore Bergamasco; Bergamasco) az FCI által elismert kutyafajta (Standard szám: 194), Olaszországban kialakult fajta. Egyike a legtöbbet használt juhászkutyáknak Észak- és Közép-Olaszország hegyvidéki területein. Itália határain kívül ritkán látni.

Küllem

Ez a fajta kitűnik rusztikus külsejével, ami főleg nemezes szőrzete miatt kelt ilyen hatást. Kvadratikus testfelépítésű, jól izmolt, erős csontozatú, középtermetű kutya. Szőre néhány pulihoz hasonlóan nemezes, de vastagabb tincsekben tapad össze. Ez a típusú szőrtakaró nem csak a metsző hegyi szelektől védi a kutyát, de a nyájat megtámadó ragadozó állatokkal szemben is előnyt jelent. A szőrzet rálóg a szemekre is, így védve a magashegyi napsütéstől a juhászkutya látását. Egy éves koráig rendszeresen kell kefélni és fésülni; ettől fogva a szőre elkezd nemezesedni. A nagyobb nemezlapok kialakulásának elkerülése érdekében kézzel kell azokat nagyjából 3 cm-es csíkokra szétszedni. A fej szőrzete továbbra is rendszeres fésülést igényel. Meg lehet fürdetni, de ezt inkább csak nyáron érdemes megtenni, mivel a szőrzete igen lassan szárad.

Történet

Több, mint 2000 éves olasz fajta, a föníciaiak nagytestű kutyái eljutottak, Európába, ott különféle heli ebekkel kereszteződtek, így alakuult ki a bergamói őse is. A rómaiak így jellemezték az ideális terelőkutyát: nem olyan fürge, mint egy kopó, nem olyan erős, mint egy házőrző, de annyira ügyes és bátor, hogy visszaver a farkaok támadását, majd üldözőbe veszi a visszavonuló támadót. A mai bergamasco megfelel a régi rómaiak elvárásainak. Közvetlen őse a francia brie-i juhászkutya, de valószínűleg elődei között szerepelhet a puli és a komondor is, ezenkívül a helyi olasz terelőkutyák, természetesen. Nevét a Bergamasca Völgyről kapta, ahol a kiterjedt juhtenyésztés következményeképpen a leginkább elterjedt. 1949-ben a legnagyobb olasz kiállításon felhívta magára a figyelmet.

Jellem

A Bergamasco eredeti feladata a nyáj terelése, kordában tartása volt, ezért temperamentumos, határozott jelleme alakult ki. Könnyen tanítható és türelmes, ezért kedvencként is megállja a helyét. Közeli kapcsolatot alakít ki gazdájával, egyemberes kutya. Ellentétben a legtöbb juhászkutyával, a bergamói nem pontos parancsokat követve tereli a nyájat, hanem egyedi technikát kialakítva, minél kevesebb emberi segítséggel ügyel a juhokra. Ez az elszigetelt olasz völgykben különösen célravezető volt, mivel általában egy juhász és kevés kutya vigyázott több száz birkára. Ezért lehet, hogy a bergamói juhászkutya értemles, kiegyensúlyozott, barátságos, meglehetősen nyugodt és magabiztos állat. Nagyon erősen kötődik a család tagjaihoz és igen hűséges. Képes arra, hogy felmérje a különböző helyzeteket, és annak megfelelően cselekedjen. Nagyon bátor és figyelmes eb, de nem ugat sokat. A rossz idővel egyátalán nem törődik.

Méretek

  • Kanok: 60 cm marmagasság, 2 cm tolerancia mindkét irányban ;32–38 kg
  • Szukák: 56 cm marmagasság, 2 cm tolerancia mindkét irányban ;26–32 kg

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/80/Bergamasco_600.jpg


Bernáthegyi

A bernáthegyi (németül Bernhardiner) a munkakutyák közé tartozik, az alpesi masztiff leszármazottja. Állóképességének növelése érdekében újfundlandi vért vittek bele. Az amerikai kontinensen jobban elterjedt, mint Európában. Mérete ellenére mindig sima és könnyed a mozgása.

Története

Származása tisztázatlan, ősrégi múltra tekinthet vissza. Európában Svájcból ismerjük: az alpesi Szent Bernát kolostorban évszázadokig használták vezető- és őrkutyaként. A hegyekben mentőkutyaként tartották a lavina alá került emberek megmentésére.

Külső megjelenése

A bernáthegyi háta igen széles, és egészen a lágyékáig vízszintes, majd onnan enyhén lejteni kezd a far felé. A marja hangsúlyos. Farka hosszú, vaskos és erős. Általában lógatva tartja, de a vége visszakunkorodhat. A szépen ívelt mellkas a könyökig ér. Hasa enyhén felhúzott. Lejtős válla igen izmos. Mellső végtagjai egyenesek és erősek. A csánkja mérsékelten szögletes. Mancsai szélesek,az ujjak majdnem zártak.Nyaka erőteljes,rajta határozott-de nem eltúlzott-redő található.A fej tövénél jól látható egy barázda. A bernáthegyinek erős,lenyűgöző feje van,jól látható szemöldökkel és stoppal.A rövid,erős arcorri rész magassága nagyobb,mint a hosszúsága.A jól fejlett ajkak ívesen hajolnak rá az alsó állkapocsra. Koponyáját erős csontozat jellemzi, orra nagy és fekete, szeme sötétbarna. Közepes méretű fülei arcára simulnak és magasan tűzöttek, ráadásul meglehetősen nagyok. Az állat lógatva hordja őket, így még inkább hangsúlyozzák a koponya szélességét. Mélyen ülő szemei közepes nagyságúak. Az alsó szemhéjak nem záródnak tökéletesen, de a túl nyitott szem nem kívánatos. A bernáthegyi harapása ollószerű vagy harapófogó-szerű. Nyaka tömzsi, izmos. Szőrzete alapján megkülönböztetünk rövid szőrű és hosszú szőrű bernáthegyit. A rövid szőrű kutyák szőre testhez simuló, érdes tapintású, de nem durva. A hosszú szőrű egyedek szőrzete közepesen hosszú, egyenes vagy hullámos, ám sohasem göndör. A rok szőrzete dús, de nem lehet hullámos. A fej és a fülek szőre rövidebb és puhább. A mellső lábak viszonylag ritkán szőrösek, míg a deréktájékon hosszabb és sűrűbb a szőr. Szőrzetének színe: narancssárga, mahagóni, vörös, fehér. A bernáthegyire a vöröstől a sárgáig terjedő alapszínek jellemzők fehér rajzolattal, vagy a fehér alapszín vöröstől barnássárgáig terjedő színű rajzolattal. A fehér szőrzet csíkszerű foltokkal is előfordul. A kutya mellén, mancsán, orrán és homlokán fehér rajzolatnak kell lennie. Kötelező továbbá a fehér farokvég és a nyakon körbefutó fehér sáv is. A fején és a fülén látható sötétebb rajzolatot olykor a kutya maszkjának nevezik.

Mérete: 61-80 cm magas.

Súlya: 50-90 kg.

Élettartama: 11 év.

A bernáthegyi hasonlít a moszkvai őrkutyára, ezért első látásra gyakran összekeverik a két állatot.

Viselkedésének jellegzetességei

Intelligens, gyengéd és megbízható fajta. Szereti a gyerekeket. Hidegben érzi magát igazán jól. Nagy mérete miatt a tartása, étkeztetése biztos anyagi hátteret igényel. Ez az eb jó természetű, barátságos, kiegyensúlyozott. Kimondottan érzékeny a haragos szavakra és az otthonban uralkodó légkörre. A családjával szemben odaadó, gyakran kimutatja szeretetét, és nem kedveli, ha valamiből kihagyják. Nem ugat sokat. Ha szükséges, megvédi gazdáját és annak otthonát, de nem ez az elsődleges feladata. A felnőtt példányok általában nyugodtak, de vannak mozgékonyabb példányok is, főként a rövid szőrű kutyák között. A bernáthegyi jól kijön a gyerekekkel és a többi kutyával egyaránt. Általában a háziállatok sem jelentenek gondot a számára. Más kutyákkal jól megfér, de azt nem tűri, hogy azok erőszakosan viselkedjenek vele. A becsületes szándékú idegenekkel szembeni magatartása a közöny és a barátságosság között változhat.

Tanítása

A bernáthegyi eléggé engedelmes, és ha következetes, egyértelmű módon nevelik, hamar meg tudja tanulni a parancsokat. Meglehetősen érzékeny a gazdája hanghordozására, a kemény hangvétel nem megfelelő módszer vele szemben. A hosszú foglalkozásokat rosszul tűri, ezért csak akkor szabad parancsokat adni neki, amikor ez valóban szükséges. Már kicsi korától kezdve arra kell szoktatni, hogy ne rángassa a pórázt, mert ha felnő, túl nagy és erős lesz egy embernek, ráadásul ekkor már ezt a szokást is nagyon nehezen vetkőzi le. Az összes többi masztiffhoz hasonlóan a bernáthegyire is igaz, hogy neveléséhez jól kell ismerni a kutyákat. Fejlődési időszakban ügyelni kell arra,hogy ne terheljék túl. A bernáthegyit szinte mindig családi kutyaként tartják. Érdemes lehet nyomkövetési képzésben részesíteni, mert kitűnő a szaglása, és ezt a munkát szereti is csinálni.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e3/Stbernardinsnow.jpg


Berni pásztorkutya

Testfelépítés

A berni pásztorkutya törzsének hossza csak valamivel haladja meg a marmagasságát. Mellkasa széles, keresztmetszetben ovális alakú. Hátvonala vízszintes, lágyéka erős, fara enyhén lekerekített. Farka a csánk alá lóg, de a földig nem ér le, a kutya szablya formájúra hajlítva tartja. A válla lapos, izmos, hosszú és ferde. A masszív, egyenes lábak ízületei szépen kirajzolódnak, a mancsok a macskáéra emlékeztetnek. A nyak izmos, közepes hosszúságú. Erős fejének főbb jellemzői a lapos koponya, a határozott, de nem túlzottan kiugró-stopp, a szemek közti barázda sekély. Közepes nagyságú, háromszög alakú fülei magasan tűzöttek, a fej mellett lelógók. Szemei mandulavágásúak, szemhéjai feszesek. A berni pásztorkutya harapása szabályos ollószerű. A kutya szőre félhosszú, szálai egyenesek vagy enyhén hullámosak. A berni pásztorkutya alapszíne mélyfekete, cserbarna és fehér rajzolattal. A cserbarna foltok csak a szem fölött, a pofán, a lábakon és a mellen lehetnek. A fehér rajzolat a homlokon látható szimmetrikus orrcsíkból, amely sem túl széles, sem túl keskeny nem lehet, és a szügyön lévő kereszt alakú foltból áll. A mancsoknak és farok végének lehetőleg fehérnek kell lennie, de ez nem kötelező. A mancsok fehérsége azonban nem nyúlhat feljebb a lábközépcsontoknál. A nyak elülső vagy hátulsó oldalán megjelenő fehér folt nem kívánatos, de elfogadható. A szem sötétbarna.

Jelleme

A Berni anno

Nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám és barátságos kutya. Noha kifejezetten éber, s gazdáját, családját és otthonát megvédi minden rossz szándékú behatolótól, általában békésen viselkedik. Mély hangú ugatását csak akkor hallatja, ha komoly baj van. Figyelemmel kíséri, hogy mi történik körülötte, értelmi képességei jóval átlag felettiek. Gazdájához és családjához, hűséges, készséges és többnyire engedelmes is. A berni pásztorkutya rendszerint csodálatos játszótárs a gyerekek számára, akiket meg is védelmez. A macskákkal és egyéb háziállatokkal is jól megfér, mivel a vadászösztön szinte teljesen hiányzik belőle. Baj esetén gazdája mindig számíthat rá. A család barátaival szemben békés és barátságos. Egyes példányai hatalmaskodóan viselkedhetnek más kutyákkal, de a többség gond nélkül együtt tud élni fajtársaival.

Méretei

Marmagasság: kan: 64-74cm, de ideálisan 66-68cm-nek kell lennie, szuka: 58-66cm, de ideálisan 60-63cm-nek kell lennie Testtömeg: 35-50kg Táplálékigény: 2190g/nap Alomszám: 6-10 kiskutya Várható élettartam: 8-10év

Megjegyzés

A mai Bernik egyike

Ez fajta meglehetősen gyorsan tanul. Elég értelmes ahhoz, hogy megértse, mit akarnak tőle, s általában készségesen engedelmeskedik. Nagyon érzékeny gazdája hanghordozására. A legjobb eredmények akkor érhetők el vele, ha nyugodtan, szeretettel és következetesen bánnak vele. A berni pásztorkutyát általában társként, s nagy becsben tartják. Mégis érdemes lehet megpróbálkozni vele valamilyen kutyás sporttal. Az engedelmességi próbákon például egész szép eredményeket érhet el, főként,ha megfelelő felügyelet mellett dolgoztatják.


Billy

Története

Nevét kialakítója, Monsieur Gaston Hublot de Rivault Chateu de Billy nevű kastélyáról kapta. Kialakulása az 1800-as évekre tehető. Kitenyésztésébe elsősorban a kétszínű Ceris kopók, a mára már kihalt Montemboeuf vonták be, később a rókakopót is. A második világháború után megmaradt két példányt a fajta kialakítójának fia mentette meg a kihalástól. Rövid, durva tapintású szőrzete fehér alapon narancs- vagy citromsága foltos színű.

Leírása

Jellemzői az enyhén boltozatos koponya, közepesen hosszű fej, az állkapcsot elfedő felső ajkak, a mély, keskeny mellkas, a hosszú, csapott váll, az erős, jó csontozatú mellső lábak, a tömör, kerek mancsok, a hosszú, erőteljes, néha enyhén zászlósodó formájú farok.

A kan marmagassága 60-70, a szukáé 58-62  cm. Testtömege 25-30 kg. Alomszám: 4-5 kölyök. Várható élettartama 12-14  év. 

Tulajdonságai

Értelmes, mozgékony természetű.


Boerboel

A boerboel dél-afrikai eredetű házőrző és munkakutya-fajta.

Testfelépítése

A boerboel zömök, izmos nagy testű kutya. Háta vízszintes és erős. Azokban az országokban,ahol ez megengedett, a farkát rendszerint rövidre kurtítják. A mellkasa széles, a lábai erősek és egyenesek, szépen formált mancsokkal. A vastag, erős nyak megfelelően hosszú. Az erős és nagy fej a fülek között kimondottan széles. Az orrnyereg egyenes. Az ajkak húsosak, de nam lóghatnak túlságosan. A fülei közepes nagyságúak és lelógóak. A szőrzet rövid és puha tapintású. A boerboel szőrzetének színe a halványsárgától a sötétvörösig változhat, csíkokkal vagy azok nélkül,és fekete maszkkal. A fehérrel rajzolt egyedek preferáltak. Szemeinek színe a világosbarnától a sötétbarnáig változhat. Az arcorri rész mindig fekete.

Jelleme

A boerboel kiegyensúlyozott, magabiztos és általában nyugodt kutya. Nagyon hűségés, erősen kötődik a családja tagjaihoz, szükség esetén akár élete árán is megvédi őket. Rendkívül bátor és józan, nem kíméli önnmagát. A családjával szemben engedelmes és kézséges, ugyanakkor önállóan is tud kezdeményeni. Erősen territoriális természetű, éber és figyelmes, nagyszerű házőrző, a lakásba behatolni próbáló betolakodóknak semmi esélye sincs. A boerboel visszafogott módon őrzi a rá bízott javakat, s általában csak akkor ugat, ha valami baj van. Ha kifutóban tartják, azzal megfosztják az emberi társaságtól, amire pedig nagy szüksége van. Odaadó természetét is figyelembe véve egyértelmű, hogy jobb, ha ez a kutya a család tagjaként élhet. Ez a jellemének fejlődése érdekében is hasznos. Ez az eb minden olyan emberrel és állattal renkívül jól kijön, aki, illetve amely a család tagjának számít. A gyerekekre különösen nagy figyelmet fordít, a szó pozitív értelmében. Az idegenekkel szemben éber, de ha a gazdája nyilvánvalóvá teszi számára, hogy szívesen látott vendéekről van szó, akkor a kutya is elfogadja őket. Általában jól megfér a családhoz tartozó más kutyákkal, de az idegen ebekkel szemben domináns módon viselkedik (például az utcán).

Méretei

Marmagasság: kan: legalább 66cm, szuka legalább 61cm Testtömeg: mindig áljon arányban a marmagassággal

Megjegyzés

A boerboel értelmes kutya, amely szeret gazdája kedvében járni-ennek megfelelően könnyen nevelhető. Szinte bármit meg lehet tanítani neki. Az is biztos azonban, hogy ez a fajta nem felel meg bárkinek: olyan gazdára van szüksége, akinek természetes tekintélye van a kutyák előtt, és aki igen következetes és harmonikus módon tudja végigvinni a nevelését.Határozatlan, tapasztalatlan és engedékeny személyeknek nem ajánlható. Dél-Afrika és Namíbia vidéki területein az emberek valósággal imádják a boerboelt, ami nem véletlen: ez a kutya már számtalanszor bebizonyította, milyen nagyszerűen tudja őrizni és védelmezni a hatalmas gazdaságokat és az ott élő családokat. Más országokban ritka, ott elsősorban éber társként tartják a fajta rajongói. Tulajdonságai és eredete alapján ez a kutya főként azoknak ajánlható, akiknek nagy tér áll rendelkezésükre, no meg egy jókora, erősen körülkerített kert. A nyüzsgő belváros nem ideális környezet az átlagos boerboel számára.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6f/Boerboel.jpg


Brazil masztiff

Testfelépítése

A brazil masztiff, portugálul fila brasileiro, testfelépítése erős, széles és szögletes. Egyik fő jellemzője a bőre, amely egész testén laza, a nyakán lebernyeget alkot. Farka egészen a csánkjáig lóg, tövénél vaskos, majd kihegyesedik. Széles és mély mellkasa a könyökig ér. Hasa mérsékelten felhúzott. Lábai egyenesek, vastag csontúak. Mancsai erősek. Rövidnek tűnő nyaka igen izmos, felül enyhén ívelt. A fej fentről nézve trapéz alakú. A stop hullámzó. Az arcorri rész széles, magas és erős. A vaskos felső ajkak rálógnak az alsókra. Nagy húsos fülei V alakú. A szem közepes vagy nagyobb méretű. Az alsó szemhéj kissé ernyedt. A brazil masztiff harapása ollószerű vagy harapófogó szerű. A rövid szőrzet puha, sűrű, a testhez simuló. Sok különböző színben ismert,ezek közül csak a fehér,az egérszürke és a foltos nem elfogadott.A fehér rajzolat megengedett,de csak a mancsokon,a mellen és a farok hegyén;összességében a teljes testfelszínének legfeljebb 25 százalékát boríthatja.Leggyakoribb a csíkos színezet,a legkülönfélébb árnyalatokban.

Jelleme

A brazil masztiff a család tagjaival szemben igen gyengéd szelíd és engedelmes. Mindig aláveti magát gazdája akaratának. Magabiztos fellépésű, bátor kutya, amely nem kíméli magát. Igen figyelmes: nagyszerű őrkutya, amelynek szüksége van arra, hogy védhesse a család birtokát. Nemcsak a házat és a kertet védelmezi, hanem azokat is, akik kedvesek számára. Az idegenekkel szemben gyanakvó, és ha úgy érzi, hogy a gazdája veszélybe került, azonnal közbelép. A család gyermekeivel semmi gondja nincs, de ugyanez már nem mondható el a gyerekek játszótársairól. A fajta híresen bizalmatlan az idegenekkel, ez hol agresszív viselkedésben, hol az illető elkerülésében nyilvánul meg. A fila brasileiro a kutyákkal szemben kimondottan domináns viselkedésű. A család barátait általában elfogadja, ha szívesen látott vendégek.

Méretei

  • Marmagasság: kan: 70–85 cm, szuka: 65–70 cm
  • Testtömeg: kan: legalább 50 kg, szuka: legalább 45 kg
  • Táplálékigény: 2280 g/nap

Várható élettartam:9-11 év

Megjegyzés

A fila brasileiro nem való olyanoknak, akik határozatlanok, sem azoknak, akiknek még nincs kutyás tapasztalata. Jellemét néha nem is olyan könnyű megérteni. A filatulajdonosoknak testileg-lelkileg biztosnak kell lennie magában, természetes tekintéllyel kell rendelkeznie és igazán jól kell ismernie fajta jellemét és viselkedését, máskülönben sose lehet biztos a nevelés sikerében. A leendő tulajdonosoknak arra is fel kell készülnie, hogy ez a kutya villámgyorsan tud reagálni. Sok időt kell szánni a szocializációjára is.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2a/Fila_brasileiro_ppk9.jpg


Diavetítő